az utazás napja
Pénteken már 7-kor kidobott az ágy, pedig még aludtam volna. Délelőtt még amit kellett összepakoltam, pihentem kicsit, aztán ebéd után a drága családom búcsúajándékokkal halmozott el. :) Íme:
Aztán a könnyes búcsúk után 2-kor elindult a vonatom. Rögtön kalandosan kezdődött az utazás, egy kis táskám, majdnem lent maradt anyu kezében, aztán ültek a helyemen, meg kellett kérnem hogy menjen el, mert nekem helyjegyem volt meg ilyesmi. A 9 óra első fele elég lassan telt, meg tömve volt a vonat és így kicsit kényelmetlen volt. De szép lassan fogyott a nép, kiestek a leggyengébb láncszemek. Julcsi nővéremnek köszönhetően sorozatot tudtam nézni a vonaton, így azért annyira nem unatkoztam. Ja és drága barátaim leveleit olvastam, persze jól megsirattak vele, de nagyon jó volt olvasni, köszi még egyszer srácok!
11 óra 10 perckor érkeztem Stuttgartba, ahol Marc (az apuka) a nevemmel ellátott táblácskával várt... /Én ilyet eddig mindig csak filmekben láttam =)/ Kb. 25 perc alatt értünk Vaihingenbe. Megmutatták a szobám, a fürdőszobám, aztán mentem is aludni, elég fáradt voltam. Az ágy kényelmes, csak nyikorog... :))