Nos, hát most kicsit régen jelentkeztem. De nagyon jó hetem volt. A helyzet az, hogy itt ugye most 2 hét iskolai szünet van (ez már a második hét), és a család elment nyaralni. Berlinben voltak egy hétig. Igen, én addig itthon voltam egyedül. :) Még régebben terveztem hogy ezen a héten majd mindig lemegyek a strandra meg kirándulgatok. Nos, hála annak hogy itt kb. még mindig tél van, ez nem valósult meg. Egész héten pocsék idő volt, max. 10 fokok és eső. Na ilyenkor kinek van kedve valamit is csinálni? Persze azért próbáltam kihasználni az időmet. Nagyon sokat németeztem például, megírtam az idei német emelt érettségit, egészen jól sikerült. :) Sokat olvastam (németül!), és pihentem is. Persze vasalnom ugyanúgy kellett, de azt még gyorsan a hét elején elintéztem, ahogy szoktam. Pénteken este pedig látogatóim voltak Ludwigsburgból. Isti unokatestvérem is Vanda barátnője voltak itt, főztem vacsit, beszélgettünk meg társasoztunk egyet. Jó volt nagyon, örülök hogy itt voltak.

Ja és hogy még mit csináltam? Elkezdtem a családnak az egyik ajándékomat csinálni. Egy kisfilmet erről az évről, Jasminról, meg a fontosabb eseményekről. Remélem tetszeni fog nekik majd. :)

Ezen kívül még futottam párszor, bár esőben ehhez sem volt sokszor kedvem. Ha esetleg kicsit jobb idő volt akkor sétáltam néha. Szóval azért jól elvoltam és nagyon kipihentem magam.

Beszéltem a kézi edzővel, mondta, hogy nyugodtan mehetek még edzésre amíg itt vagyok. Jövő héttől lesz újra. De ahogy számoltam már csak ötször megyek. Ugyanis kb. 7 hetem van még itt kint, és úgy döntöttem az utolsó héten már nem megyek edzésre, akkor inkább minden este még a családdal beszélgetek, stb. :)

Nagyon gyorsan elment ez az egy év, még úgyis hogy az elején azt hittem örökké fog tartani. :) Na de még nincs vége, úgyhogy addig még élvezem hogy itt lehetek, és kihasználok minden percet. :)

Szóval...kezdem a meccsel.

Egy hihetetlenül kedves és jófej gerlingeni baráttól kaptam 2 jegyet a VfBStuttgart utolsó otthoni meccsére. Kathrint hívtam el, ketten mentünk. A belépő a vonatjegyet is tartalmazta, úgyhogy így elég kényelmes volt. Jó korán indultunk, de még így is tömve volt a vonat a szurkolókkal. Na de nagy nehezen megérkeztünk a stadionhoz. Ott először H.-val (ő a gerlingeni barát) találkoztunk. Neki meeting-re kellett sietni, de adott nekünk 10 eurót, hogy menjünk el a közeli sport bárba/étterembe, és igyunk egy kólát. :) El is mentünk. Nagyon jó az a hely, most voltam ott harmadszor. Minden sporteseményt közvetítenek, és minden szurkoló ott van meccsek előtt és után. :) Még üldögéltünk ott egy darabig, mivel sok időnk volt, aztán bementünk a stadionba, megkerestük a helyünket, 5. sor, elég király volt. :)  

Izgalmas meccs volt, 4 gólt is láttunk, döntetlen lett a vége. Utána megint találkoztunk H.-val, aki egy meglepetéssel készült nekünk. Bevitt minket a VIP-részbe. De annak is abba a részébe, ahol minden fontos ember, a játékosok, edzők, szponzorok voltak. Volt ott minden kaja, pia, finomság, azt ettünk amit csak akartunk. :) Elég jó volt. Tényleg nagy élmény volt. Hajnal Tamás (ő is a Stuttgartban játszik) ezen a meccsen nem játszott, viszont ott volt, de sajnos utána nem jött fel oda kajálni, úgyhogy vele nem találkoztam.

Én ezek után Leonbrgbe készültem, H. elvitt autóval, úgyhogy nem kellett vonatoznom. Aznap este a Bubeck csládnál aludtam mert másnap indultunk a bicótúrára. :)

A túra helyszíne: a Schwäbische Alb volt. Offenhausen nevű kis városból indultunk, ott tettük le a kocsit. Onnan ered a Lauter nevű folyó, ennek a partján mentünk végig. És ez ugyebár a Dunába torkollik, egészen addig mentünk. Küldhettem volna palackpostát, de nem volt nálam semmi ilyesmi sajnos. :P Mivel már eleve a hegyről indultunk, így nem volt sok emelkedő. Az idő nem volt a legjobb, délután másfél óráig esett az eső, akkor egy tető alatt várakoztunk. Meg ittunk egy forrócsokit egy közeli kávézóban. Aztán elindultunk, de kb. 5 perc alatt mindenki olyan sáros lett...Hiába van az embernek sárvédője, akkor is az egész háta sáros lesz. Legalábbis ezt tapasztaltam a hétvégén. Még a sisakra is jutott. :P Aznap csak akkor sütött a nap mikor már odaértünk a szállásra.

Na de ne haladjunk ennyire előre. Még a túra elején megnéztünk egy ilyen nagy lovas intézményt. Múzeum is volt ott, láttunk filmet a tenyésztésről, lovasiskoláról meg ilyesmi. Érdekes volt, meg ugye jóban vagyok a lovakkal, úgyhogy tetszett. :)

Aztán délután 5 körül megérkeztünk a szállásunkra. Egy régi kolostor épületében aludtunk. Ez olyan mint egy kis hotel, lehet előre foglalni meg minden, van étterem része, stb. Olyan finom vacsora volt hogy húú. Jól esett az egész napos tekerés után. :) Utána megkerestük az ilyen kis társalgó részleget, ott kártyáztunk, meg beszélgettünk. Megdicsértek, azt mondták már nagyon jól beszélek németül. És jó volt beszélgetni, mindent el tudtam mondani amit akartam, és ez jó érzés volt. :) Na aztán bedőltünk az ágyba, senkit sem kellett altatni. :P

Ez a templom a szállásnál:

Második nap nem kellett korán kelnünk, fél 9 körül mentünk reggelizni. Az szintén nagyon finom volt. :) Utána összekészülődtünk és elindultunk. Na itt már rögtön az elején jó nagy emelkedők voltak, elég fárasztó volt, meg az itteni bicóm nem olyan könnű, szóval küzdöttem néha rendesen. De azért ment. :) Megnéztünk egy templomot, ahol épp olaszok gyülekeztek, hogy misét tartsanak. Szép volt nagyon a templom, bár nekem az előző napi, ami ott volt a szállásnál jobban tetszett. :)

Aztán tekertünk tovább és eljutottunk egy barlanghoz. Olyan barlang amiben víz van, csónakkal lehet bemenni, de azzal is csak 70 métert. Nagyon izgi volt, sokszor nagyon szűk volt, így már majdnem hogy feküdnünk kellett. :) De jó volt nagyon. :)

Az időjárás ezen a napon sem volt valami gyönyörű. Vagyis inkább úgy mondanám, hogy nem tudta eldönteni, hogy essen vagy süssön. Délelőtt csak kicsit esett, az még nem volt vészes. De aztán a túra második felében egy jégeső is elkapott minket, az már kemény volt. Erdőben voltunk épp, de a fák sajnos nem segítettek sokat. Na ott eláztunk. :P Utolsó állomásunk az autó előtt egy torony volt, ami 884m magasan volt. Persze nem nulláról indultunk szerencsére, de így is nagyon nagy emelkedő volt. És persze az utolsó 200méteren úgy szakadt az eső, hogy akkor mégegyszer eláztunk. Ott fnt volt egy kis fogadó, oda mentünk be, remélve hogy van süti. No az már elfogyott, de ettünk meg ittunk mást. Mikor bemenem és leültem, hát ugye elég sáros voltam. Egy kisfiú rámnézett, szólt az anyukájának, hogy Mama! és csak egyszerűen rám mutatott olyan arckifejezéssel, hogy: Honnan jön ez a lány, hogy ilyen sáros?? Vicces volt. Na mikor új erőre kaptunk, még felmásztunk a toronyba, fotózkodtunk, körülnéztünk, aztán indultunk az autóhoz, ami kb. 2-2,5 km-re volt. Örültünk mert ugye lefelé mentünk. Igen ám, de ugye előtte elég sokszor és sokat esett az eső. Volt egy olyan lejtő ami annyira csúszott, hogy alig bírtam magam alatt tartani a bicót. Naagyon kemény volt. Ja és persze akkor még mivel nem voltunk eléggé sárosak, hát kaptunk még egy kicsit. :) Az autóhoz érve, próbáltuk magunkat kicsit letakarítani (esélytelen volt)... Felpakoltuk a bicókat aztán indultunk.

Nagyon király hétvége volt, sok helyen jártam, sokmindent láttam, jól éreztem magamat. :)

PÉNTEK

Nos, május 10-én, pénteken végre elindultam Berlinbe. Jó korán, de így legalább még egy egész délutánom is volt. Szóval fél 1 körül értem a Hauptbahnhofra. Hát hogy az milyen óriási. Elég sok időbe telt mire megtaláltam amit kerestem. :) Először is vettem egy úgynevezett WelcomeCard jegyet, amivel 48óráig használhatok mindenféle tömegkölekedési eszközt. Nagyon megéri. Ezután az volt a tervem, hogy elmegyek a hotelba, lepakolok. Na hát ez kicsit nehézkesen ment, ugyanis pontosan ezen a héten egy két változás van a közlekedésben, van ami nem megy, stb., ezt gondolom nem kell részleteznem, hogy milyen. Aztán egy kedves vasutas néni útbaigazított, így aztán már tudtam mivel hová kell mennem. És mivel a hotel egy külső kerületben van, nem sok kedvem volt sétálni.

Miután sikerült bejelentkeznem, megterveztem véglegesen, hogy akkor hová megyek aznap. Egy kis parkba mentem először, ott ebédeltem meg…vagy inkább uzsonnáztam. Nagyon jó kis hely, bár azért mégsem tatai öreg-tó part. :) De jó volt ott egy kicsit pihenni. Utána pedig a Mauerpark felé vettem az irányt. Megnéztem a fal maradványait, és amit a berlini fiatalok csináltak vele. Tele van graffitizve, de nekem nagyon tetszett, mert tök szép színes volt. :) Ott nem voltam sokáig, mert a környék nagyon szemetes volt. Na és akkor ezek után mentem az Alexanderplatz-ra. Ott először kb. fél óráig néztem ahogy emberek ugranak le egy nagyon magas épületről. Persze ki voltak biztosítva. (Egy videót csináltam, megpróbálom ide feltölteni.) Utána megkértem valakit, hogy fényképezzen le a tévétoronnyal, nagyon kedvesen meg is tette, csak épp a tornyot lefelejtette róla. :D No, mindegy.

Ezek után gondoltam, hogy na akkor nézzünk fel. A jegyvásárlásnál nagyon hosszú sor állt, ez már nem jelentett semmi jót. Közben akik mögöttem álltak, beszélték, hogy 3 órát kell várni, 6000 ember van előttünk stb. Mert úgy van ez az egész, hogy megveszed a jegyet, azon van egy szám, és 10percenként visznek fel úgy 40-50 embert. És sokan ugye megveszik a jegyet, mennek várost nézni, aztán visszajönnek később mikor ők kerülnek sorra. Na odaértem a pénztáros bácsihoz. Megkérdeztem mennyit kell most várni. Hát igen 3 órát mondott. Ekkor gondoltam, hogy na jó akkor visszajövök másnap reggel, mert már este 7 óra volt. És akkor odajött egy apuka a kisfiával, nem tudom honnan jöttek, csak hogy angolul beszéltek. És mondták, hogy van egy jegyük mert valaki nem tudott eljönni és hogy eladják nekem szívesen. Megnézte a pénztáros bácsi, és mondta, hogy igen, ezzel csak 10 percet kell várni. Na mondom hoppá, akkor igen megveszem. És ráadásul nem is kértek annyit érte mint amennyi igazából. Annyira örültem, hogy mégis feljutottam még aznap, nagy szerencsém volt.

Na és akkor a TORONY: Ha jól emlékszem 203 m magasan voltam. A csúcs 300 körül van. A lift 6 m/s sebességgel megy, úgyhogy nagyon rövid az utazás. Odafent van egy étterem ami forog körbe, oda sajnos nem jutottam fel, mert ugye itt hosszúhétvége volt, minden le volt foglalva. Viszont egy emelettel lejjebb is olyan gyönyörű volt a kilátás. Bár a liftes bácsi azt mondta, most csak kb. 20km-re lehet max. ellátni, tiszta időben ez akár 70km is lehet. De ha így is ilyen szép volt, nem is tudom milyen lehet tiszta időben. Találkoztam egy magyar családdal is. Ők is Stuttgart környékén laknak, de már augusztusban ők is mennek haza. :) De jó volt, mindig jó érzés idegen földön magyarokkal találkozni. Szóval tényleg nagyon jó volt a torony, nagyon tetszett.

Utána még vettem egy kis sültkrumplit vacsira, aztán mentem vissza a hotelba. Még bejelentkeztem a családomnál, hogy minden ok. :) Aztán ennyi volt, így telt az első (nem teljes) napom Berlinben. :)

SZOMBAT

Nagyon jól aludtam, bár teljesen nem pihentem ki magam. Jól bereggeliztem, fincsi volt. :) Aztán 9 körül el is indultam. Ma még a péntekinél is nagyobb tömeg volt mindenhol, de így is eljutottam sok helyre, nem láttam mindent amit terveztem, de hát nem baj, legalább marad még valami ami miatt máskor is jöhetek. :) Szóval először a berlini dómot akartam meglátogatni, így is lett, csak előtte még megnéztem a berlini Szűz Mária templomot. Szép nagyon, és volt tájékoztató magyarul is. :) Na a dómnál elég hosszú sor állt, de szerencsére gyorsan haladt, és a WelcomeCard-nak köszönhetően kedvezményes jegyet tudtam venni. Nagyon tetszett, szép volt. Felmásztam a kupolába is, szép volt a kilátás, bár nem annyira mint a tv-toronyból. :) Kívülről-belülről is csináltam egy rakat képet. :)

Ezután a Pergamonmuseum-ba akartam menni, csak hogy ott kilométeres sor állt minden kasszánál. Sokat gondolkodtam, hogy beálljak, ne álljak…úgy döntöttem inkább eszek egy kicsit, hátha akkor kitalálom mit csináljak. :) Na leültem a dóm előtti parkba (Lustgarten). Egyszercsak odajött hozzám egy öreg bácsi és néni és kérdezték hogy nem kell-e nekem egy bérlet ami az összes múzeumba érvényes (amik ott vannak egy helyen – Museuminsel). Kérdeztem hogy hát hogyhogy nem kell nekik már, még vasárnapig érvényes volt. Azt mondták ők már megnéztek mindent amit akartak és délután megy a repülőgépük. Mondtam, hogy akkor persze, elfogadom, mennyiért adják. Aztán ingyen adták, alig akartam elhinni. Ők 24 eurót fizettek érte. Úgyhogy így magától eldőlt a dolog, nem kellett sorba állnom, és bejutottam. Először mentem a Pergamonmuseum-ba, aztán gondoltam ha már ilyen szerencsém volt, megnézek egy másikat is, így még a Neues Museum-ot látogattam meg. Terveztem még egyet, de aztán túl fáradt voltam hozzá.

Ezen a napon megnéztem még egy szép hidat (Oberbaumbrücke). Aztán kicsit pihentem még ott egy közeli parkban. :)

Voltam a Gendarmenmarkt-nál is, ezt mondják Berlin legszebb terének. Nyáron szabadtéri színpad is van ott.

A Sony Center-re nem volt sok időm, csak csináltam egy-két képet. De legközelebb majd iszok ott egy kávét, vagy eszek valami finomat. :)

A nap végén még visszamentem egy kicsit az Alexanderplatz-ra, vagy ahogy itt nevezik az Alexhoz. Tetszik nagyon az a tér. Hallgattam egy kis élő zenét ott még, ettem egy fagyit (annak ellenére, hogy nem volt túl meleg, ráadásul rövidnadrágban voltam), utána fáztam is kicsit, de már úgyis indultam vissza a szállodába.

Szóval a szombati napom is nagyon jól telt, nagyon élveztem.

Amúgy annyi érdekes embert lehet ott látni. Volt, hogy csak úgy leültem és néztem őket. :)

Ja és amit még mesélni akartam, hogy itt ám más a lámpa a járókelőknek. Nem csak egy sima emberke, hanem egy elegáns kalapos úr. :) De elvileg van hölgy formában is, de én olyat még nem láttam. És egy csomó bolt van, ahol ilyen cuccokat lehet kapni. Amin rajta van ez a lámpaember: póló, bögre, táska, radír, sütiforma, bögre, pulcsi, kulcstartó és még sorolhatnám. :) Majdnem vettem magamnak ilyen fülbevalót… :D

Szóval így telt az első (teljes) napom Berlinben. :)

VASÁRNAP

Elég fáradtan ébredtem vasárnap reggel, de szerencsére nem kellett sietnem sehová. Nyugiban megreggeliztem, aztán összepakoltam. Ami kicsit nehezen ment, mert nagyon nem akart beleférné a táskámba minden. De aztán valahogy csak sikerült.

Azt terveztem, hogy előbb elmegyek az állomásra, ott lepakolom a cuccom ilyen zárható kis szekrénybe, aztán még körülnézek kicsit. Mert a vonatom csak 3-kor indult, én meg már kb. 11-kor ott voltam az állomáson. Na hát a baj csak az volt hogy nem volt üres szekrényke, de amúgy nem értem tök kevés van belőle, pedig azért egy ekkora állomáson lehetne több szerintem. Na mindegy. Szóval így kénytelen voltam táskákkal menni. Van a Hauptbahnhof és a Brandenburger Tor között egy kis U-Bahn vonal, azzal utaztam egyet. A kapu nagyon szép, meg ami ott körülötte van. Akrobaták, jelmezesek, mindenféle emberek. Jó volt, ott sétálgattam kicsit még. Nagy nehezen megkértem valakit hogy fényképezzen le. Hát ugye ez a hátrány ha az ember egyedül megy valahová. :D

Aztán visszaindultam az állomásra, bevásároltam a szuvenír boltokban. :D

Gondoltam veszek egy kis kaját az útra egy pékségnél. Elég hosszú sor volt, de gyorsan haladt. Bár időm még úgyis volt elég. Nem úgy mint egy türelmetlen bácsikának. Ott kiabált, hogy – Na mi van már, miért nem halad a sor? Mi a fenét csinálnak ott? Hát ez nem igaz…. és még így tovább. :D Mondtam neki, hogy menjek csak elém, nekem van még időm. De annyira vicces volt, mert tényleg haladt a sor. Na mindegy.

Megkerestem a vágányt, ahonnan indult a vonatom. Tele volt, még jó hogy volt helyjegyem. :P Persze késtünk, így Frankfurtban rohantam a csatlakozáshoz. Persze miután ott felszálltam még álltunk vagy 5 percet. Na mindegy. :D Ott egy aranyos néni mellett ültem, bár nem sokáig mert leszállt hamar, de beszélgettünk kicsit.

Itt Vaihingenben pedig kijött értem az anyuka az állomásra, el is meséltem neki milyen szerencsém volt az egész hétvégén.

Aztán bedőltem az ágyba. :D

Szóval még szerdán volt születésnapja Jasmin anyukájának. Kitaláltam, hogy sütök neki valamit. Aztán eszembe jutott, hogy miért csinálnám egyedül, szóval megkérdeztem J.-t mit szól az ötlethez. Nagyon tetszett neki, be is volt zsongva. Szerencsénk volt, mert másnap munkaszüneti nap volt, úgyhogy nem kellett tanulnia, szerda délután tudtunk a sütéssel foglalkozni.

Az anyuka még megkérte az apukát hogy vásároljon be, vegyen kész sütit mert hogy gyorsan kell hogy meglegyen stb. Ez volt kedd reggel. Este, mikor meg akarta nézni a sütit, mondta az apuka, hogy jajj kint hagyta a kocsiban, majd holnap behozza meg nem tudom. :P (Merthogy őt meg ugye beavattuk, hogy ne vegyen semmit, mert mi sütünk.)

Na és akkor szerda. Délelőtt még megvettem a hozzávalókat. Papagáj szeletet (nővéremtől tanultam a receptet), és hideg kutyát csináltunk (ezt Jasmintól tanultam). :) A kutyáshoz ugye kell sok sok csoki, persze nekünk nem lett elég az étcsoki, úgyhogy kicsit a tejcsokis masszából is használnunk kellett, így nem lett a legszebb a süti, viszont nagyon finom volt. :)

Fél 2-től kb. fél 4-ig sütöttünk, aztán rohannunk kellett teniszre. Utána még gyorsan kitakarítottuk a konyhát, direkt minden tálat kézzel mostunk el, hogy az anyuka ne találja meg a mosogatógépben a bizonyítékokat. Amúgy J. szereti takarítani a konyhát. Olyan aranyos volt, kivette a kezemből a szivacsot hogy ő akarja csinálni. Mondom oké, nem kell nagyon győzködni. :)

Aztán akkor este jöttek a vendégek. Nagyszülők, meg A. öccse. Mikor már mindenki odaadta az ajándékokat, mi is előhoztuk a sütiket. Hát annyira de annyira örült neki az anyuka hogy csak na. :D De tényleg, jó volt látni. És ami mégjobb volt, hogy annyira ízlett nekik a papagáj szelet, hogy a nagymama aki mindig csomó és finom sütit süt, az első falat után mondta, hogy kéri a receptet. :)

Szóval jó nap volt, meg jót szórakoztunk sütés közben Jasminnal. :)

Na szóval... Kezdjük ott, hogy péntek este ömlött az eső. De szó szerint! :) Úgyhogy kicsit aggódtunk, hogy mi lesz másnap... Aztán szombaton is egész nap esett. Vagyis úgy kb. délután 4-ig. Fél 3 körül indultunk a versenyre, Leonbergtől nem messze, Warmbronn nevű városban rendezték meg, idén 37. alkalommal a Waldmeisterlauf nevű futóversenyt. :) Jasmin és én 5 km-t futottunk. 16:15-kor volt a rajt. Az első 200 m atlétika pályán volt, és akkor utána mentünk ki az erdőbe. De mivel nagyon sok eső esett, volt egy két rész, ahol majdnem elsüllyedtünk a sárban. A végén majdnem el is csúsztam. :P Másfél km-nél volt a holtpont, de szerencsére egész hamar túlvoltam rajta. :) Ezen a távon kb. 220 versenyző indult. Kicsik nagyok egyaránt. :) Nekem a célom az volt, hogy fél órán belül teljesítsek, ez sikerült, 25:44 lett az eredményem. Ezzel 79. lettem az összes futóból, 17. a nők között és 3. a korosztályomban. :) És egyébként nagyon jól esett, nem volt ugye forró napsütés, viszont akkor már nem esett az eső, és hideg sem volt. Szóval pont megfelelő időjárás volt, a sarat leszámítva. :)

A Bubeck család is ott volt, ők is futottak. Utána én velük voltam, mert Jasminék mentek a nagymamához. Mi meg mentünk Leonbergbe grillezni. Hú, jó sokat ettem, finom volt minden. :) Este pedig a városban voltunk mert ilyen élő zenés este volt. 10 különböző étteremben/bárban 10 banda lépett fel. Voltak elég bénák, de a többség nagyon jó volt. :) Fél 3-kor voltam csak ágyban, elég fáradt voltam már. :) De nagyon jó nap volt, jól éreztem magamat. 

Vasárnap pedig Maulbronn-ba vitt el a család, van ott egy középkori kolostor, azt néztük meg. Nagyon szép volt és érdekes, az egész terület ugyanúgy megvan mint régen, egy épület sem hiányzik. Nyilván ezek többségét ma már másképp használják. :) Étterem, múzeum, kiállítás található ott. De a templom meg a kolostor annak a része, ahol laktak és éltek a szerzetesek, az megmaradt úgy ahogy volt, ott volt az idegenvezetés is. De ennek is egy részében ma már bentlakásos evangélikus iskola működik. :) Szóval szép volt nagyon, jó volt hogy megnéztük. 

Aztán utána hazahoztak engem, olyan fáradt voltam, hogy bedőltem az ágyba, és még vacsi előtt elaludtam. :P Így aztán este nehezebben jött álom a szememre, de végül csak sikerült. :)

Szóval nagyon jó hétvégém volt. Most meg már alig várom a pénteket, hogy végre indulhassak Berlinbe. Már nagyjából megvan a terv, hogy melyik nap hová megyek. Remélem jó idő lesz. Csak az eső ne essen!!! :)

Tegnap este itt vihar volt (az eslő mióta itt vagyok), és még most is esik az eső. Nem tudom mikor lesz itt végre huzamosabb ideig jó idő. :P 

Remélem hamarosan.

Érettségizők!! Hajrá továbbra is!!! :)

Nos, pont egy hete írtam utoljára... :)

Mi is történt...Ja igen, szombaton zeneiskolás koncert volt a városban, J. is fellépett a zenekarral. Nagyon jó volt, jó kis dalokat játszottak. J. nagymamája is ott volt, elhívták, hogy ne legyen otthon egyedül meg hogy kicsit mással is foglalkozzon, vagy nem tudom hogy írjam le. Szóval hogy ne szomorkodjon. De jól érezte magát, jót tett neki szerintem. :)

Másnap délután egyedül voltam itthon, a család a nagymamánál volt. 

Hétfőn nagyon jó volt a német. Általában mindig jó, de most voltak vicces feladatok, csoportokban kellett csinálnunk, sokat nevettünk. Aztán van az a kóreai csaj, akivel egy vonattal szoktunk hazajönni. Na vele is elég jóban vagyok már. :) Meséltem neki, hogy megyek Berlinbe. :)

Szerdán kirándulni voltam a Bubeck családdal meg a barátaikkal. Nagyon jófej volt mindenki. És a túra is tök jó volt. Tübingentől nem messze voltunk, a táj elég szép volt. Bár sajnos délelőtt még nagyon be volt borulva és köd is volt, így mikor az első csúcsra felértünk, nem láttunk semmit az amúgy gyönyörű tájból. Utána képen megnéztük. :P De aztán délutánra meg kisütött a napocska, a felhők nagy része is elment, úgyhogy akkor már kicsit a táj szépségét is élvezhettük. Van ott egy hegy, aminek egy elég nagy része 1983-ban (ha jól emlékszem) leomlott. Annyira sok eső esett, hogy egy éjszaka alatt, csak úgy lecsúszott. És most is van egy jó nagy darab, ami már elkezdett lecsúszni, de még valamennyire tartja magát. Furcsa volt, gyalogoltunk a hegyen, és tőlünk balra meg jópár méterrel lejjeb volt a talaj. Azt mondják nem fog sokáig tartani míg az is leomlik. Kb. 3-kor megáltunk egy grillező helyen, tüzet gyújtottunk aztán megsütöttük a fincsi ebédet. :) Utána kicsit nehéz volt továbbindulni a teli hassal, de szerencsére direkt a végére terveztük ezt úgyhogy már nem volt sok hátra. :) Annyi medvehagyma volt az erdőben, hogy sétálás közben simán éreztük a szagát. Kemény volt. :) Ja és egyébként itt még elég rossz idő van, be van borulva minden nap és sokat esik az eső. Szerdán szerencsére nem esett, viszont előtte napokban igen, úgyhogy nagy sár volt. Bár még meg sem közelítette azt ami BÚ-n szokott lenni. Szóval az egy nagyon jó kis nap volt, jól éreztem magamat. Meg jó volt végre kirándulni egyet. :)

Holnap lesz a futóverseny Leonbergben. Kiváncsi vagyok mi lesz... :D Utána még grillezünk a Bubeck családnál, mármint csak én, mert a család megy megint a nagymamához. Aztán én ott is alszom, és akkor vasárnap visszahoznak. :) Ez a hétvégi program. :)

Jövő pénteken meg irány BERLIIIIN!! :) Már nagyon várom és nagyon készülök. 

Holnap lesz a régi gimimben a ballagás (ha jól tudom). Sajnos nem tudok ott lenni, de szép ünneplést kívánok a végzősöknek. Jövő héttől pedig sok-sok-sok sikert az érettségihez minden érintettnek! :) 

Hú nem is tudom hol kezdjem...

Először a szomorúbb dolgok: Múlt héten meghalt J. egyik nagypapája. Nagyon hirtelen történt, egyáltalán nem lehetett rá számítani. Mindenki nagyon szomorú, hiányzik nekik. Tegnap volt a temetés Gerlingenben, én is ott voltam. Többször is találkoztam a nagypapával, nagyon kedves ember volt. Elég nehéz helyzet volt tegnap. A nagymama mindenképpen szerette volna ha elöl ülök a családdal, pedig én arra gondoltam, hogy majd hátrébb ülök le. De ragaszkodott hozzá... Aranyos volt, mondta, hogy hát családtag vagyok, hová máshova ülnék...  Most már csak idő kell és akkor mindenki megnyugszik. Aztán jobb lesz megint a hangulat. 

Szerdán J.-nek iskolai fellépése volt, egy musical-t csináltak amiben az ötödikesek énekeltek. Nem volt rossz, bár kicsit furcsa volt nekem maga a színdarab, de azért tetszett. Meg a zeneszámok jók voltak benne. :) Ja és egyébként értettem mindent belőle. :)) Holnap meg zeneiskolai koncertje lesz, arra is megyek, kiváncsi vagyok. :)

Na és akkor most Berlin: Szóval van egy ilyen Ameropa nevezetű program, lastminute utazások és akciók vannak benne. Ez volt az egyetlen lehetőség nekem, hogy Berlinbe menjek, mert ha saját magamnak szervezném külön a dolgokat, csak a vonat annyiba kerülne mint így az egész hétvége. De persze nem volt olyan egyszerű lefoglalni, mert már majdnem minden telen volt. 1 órába telt míg sikerült találni valamit. De a lényeg hogy sikerült. Szóval május 10-12-ig leszek ott. Már nagyon várom, vettem már magamnak egy Berlin útikönyvet, már megterveztem hogy melyik nap hová megyek, stb. Remélem az idő is jó lesz. 

Szóval igen, majd csinálok sok-sok képet meg videót, aztán mesélek. :) (Ha még valaki olvassa amit írok... :D)

Amúgy minden ok velem, most péntekenként úszni járok, nagyon jól esik, bár utána hazatekerni a hegyre elég gyilkos, de azért valahogy megoldom. :) Hetente többször futok, meg ugye keddenként edzés. Szóval most hogy jó idő van (bár most épp zuhog az eső), több motiváció van bennem. :) Elvileg jövő szombaton lenne ugye ez a futóverseny. Nem tudom hogy végül megyünk-e. Bár szerintem én tuti megyek, lehet hogy a család nem. Majd kiderül. Végül 5 km-re jelentkeztem. :)

Szóval ennyi, remélem odahaza is minden ok. :)

Másodszor írom meg ezt a bejegyzést...voltam olyan béna, hogy az első elszállt. No mindegy, akkor kezdem...

Szóval nagyon király születésnapom volt, nagyon jófej volt a család. Reggel ugye én is korán keltem mint ők, mert mennem kellett németre. Lejöttem a nappaliba, ami egyben az étkező is, és reggelivel vártak rám. :) Beléptem és egyszerre mondták magyarul, hogy boldog születésnapot. :) Annyira jól esett. Még előző este kutattak a neten, hogy hogy kell mondani, stb. :) Az asztal szépen megterítve, nem a mindennapi tányérokkal. :) Így nézett ki:

Igen, még tortát is sütöttek nekem, ami nagyon finom lett, és nagyon jól nézett ki. :)

Direkt tejcsokival csinálták, mert tudták, hogy azt jobban szeretem mint az étcsokit. Ez is olyan apróság, és mégis tök jól esett. :) Látszi, hogy odafigyelnek. Na aztán reggeli után mentem németre. Most valahogy érdekesebb volt mint az előző óra, ennek nagyon örültem. :) Ja és mindeközben kint má 23 fog és napsütés volt. Úgyhogy óra után siettem haza, hogy minél tovább élvezhessem ezt a gyönyörű időt. El is mentem sétálni kicsit, nagyon jó volt. Aztán délután jött J. Odaadta a kis saját ajándékát, nagyon aranyos volt. Nemrég megtanult ilyen kis pompom-okat csinálni, egy olyat kaptam tőle, meg csokit. :)

Aztán neki mennie kellett szemészetre, az apukája ezért korábban jött, aztán elvitte. És akkor este mikor mindenki itthon volt, pizzáztunk. Megjegyezték, hogy legutóbb milyet rendeltem, és olyat hoztak most is. :) Utána még tortáztunk, aztán játszottunk. Nagyon vicces volt, olyasmi játék volt mint az activity, csak vannak benne poénosabb feladatok is. Jól elvoltunk, én meg tanutam néhány új szót is. :)

Egyébként J. tök aranyos volt egész nap, mindig ki akart szolgálni, ha üres volt a tányérom, már adta is a következő adagot, mindig töltött a poharamba, stb. És még élvezte is. :)

A szülőktől kaptam egy tök szép nyakláncot meg hozzá fülbevalót. Meg csokit, meg hogy egyik hétvégén elmegyünk a közeli vidámparkba. :) Juhúúú :)

Mondták, hogy biztos rossz, hogy nem vagyok otthon a születésnapomon. De mondtam, hogy nem rossz csak furcsa. De nagyon jó napom volt így is, sokat segítettek. :) Na meg aztán az otthoniak is kitettek magukért, több levelet, sms-t, telefonhívást is kaptam, amiket nagyon köszönök!!! :) Ja meg persze a facebook-os köszöntéseket is. :) Szóval tényleg jó napom volt, köszönöm mindenkinek aki hozzájárult ehhez!

Igeeen, végre itt is jön a jó idő. A hétvégére már 18 fokot is mondanak. :)

Nagyon gyorsan elment a múlt hét. Túl sok programom nem volt. Jasminnal voltam ugye, mert neki még szünet volt, de néha átjött egy barátnője, vagy ő ment valakihez. Szóval azért volt egy kis szabadidőm is. :) Pénteken voltam futni, az új karpántommal, amibe a telómat tudom rakni, és így mérni az időt, sebességet, távolságot, meg mindent. :) Jól esett akkor nagyon a mozás, annak ellenére hogy nem volt még akkor olyan meleg. :P Aztán szombaton meccsünk volt, ez volt az utolsó előtti. Nyertünk 27:17-re, ezt most élveztem, jó volt. Szereztem is egy labdát, amiből gólt tudtam dobni. :) Mondták utána a többiek hogy menő volt. :D Aztán meccs után az egyik lánnyal nekünk kellett a büfét csinálni, először féltem, de végül minden jól ment. Bár voltak néha nehézségeim az euro számolásával... :)Utána még megnéztem a másik lány csapat meccsét, ez volt nekik a mindent eldöntő...nagyon jó hangulat volt a csarnokban, és természetesen nyertek a lányok. :)

Vasárnap pedig a családdal voltunk mozogni kicsit. J. és én futottunk a szülők meg nordic walkingoztak. Kb. 5és fél km-t mentünk, de az még jobban is esett mint a pénteki. :) Május elején megint lesz egy futóverseny, megyünk arra is, oda jön a Bubeck család is. :) Mondták, hogy választhatok, hogy 5, 10 km-t, vagy félmaratont akarok-e futni...mondom ohh, köszi :P Dehogy fogok én olyan sokat futni... :P Elég lesz nekem az az 5. :) Úgyhogy kiváncsi leszek, de arra még van 1 hónapom, addig fel tudok készülni. :)

Ma J. elment egy iskolai táborba, csak szerda délután jön haza, úgyhogy addig szabad vagyok. Ma voltam német órán megint, jó volt most is, jó sok házit kaptunk. :P Holnap még nem tudom mit csinálok, valami értelmeset kéne. :P Lehet elmegyek bicózni valahova vagy nem tudom. Csak esni fog elvileg egész nap az eső...úgy meg nem olyan jó. Na szóval ez majd még kiderül.

Amúgy vannak itt érdekes emberek. Most jutott eszembe, hogy van a kézicsapatban egy csaj. Kb. 3-szor találkoztam vele, mert nem nagyon jár edzésre se meccsre. És most is mondta, hogy em tud jönni szombaton, aztán a mi meccsünk után ott volt. :P A másikat megnézte... :P Szóval igen, ez egy kicsit furcsa volt nekem. Na mindegy.

Na és igen, most szombaton lesz az utolsó meccsünk. De már 98%, hogy másodikak leszünk. :)

Ez mind ami velem történt mostanában, nemsokára újra jelentkezem. :)

Tegnap este 7 körül értem Vaihingenbe. 

Nagyon nagyon jó volt otthon lenni. :) Amúgy furcsa mert mikor hazaérek, mindig olyan mintha csak így 2 hétre mentem volna el nyaralni. :) Mindig ilyen érzéseim vannak. :) Nagyon sok programom volt megint, nem unatkoztam. Egyik legjobb az volt mikor nővérem szülinapját ünnepeltük Pesten, jót buliztam, rámfért már kicsit hogy kikapcsolódjak. :) Meg persze nagyon jó volt a családdal ünnepelni a Húsvétot. Bátyám nagyon kedvesen még vasárnap eljött hogy meglocsoljon, mert hétfőn reggel indultam. :) Na előkerült a szódáspalack, úgyhogy biztosan nem hervadok el. :) Szóval tényleg jó volt ez a 10 nap. :)

Tegnap mikor ideértem annyira nem volt jó kedvem (mint ilyenkor általában)... De aztán a család nagyon jófej volt. :) Először is még mielőtt hazamentem kaptam ajándékokat hogy majd húsvétkor bontsam ki otthon. Kaptam egy órát, egy futónadrágot, meg 2 futóujjatlant. :) Elég király dolgok. :) Aztán tegnap még a nagyszülők is küldtek nekem ezt-azt, azt Jasmin eldugta a kertben hogy keressem meg. :) Vicces volt nagyon. :) Az anyuka szüleitől kaptam egy tök jó könyvet, ilyen jó kis idézetek vannak benne, nagyon tetszik. Na meg persze egy rakat édességet. :P A másik nagyszülőktől meg nyakláncot meg kesztyűt, meg édességet. :) 

Aztán én is eldugtam amit hoztam, azt is sikeresen megtalálták. :) Aztán vacsiztunk, hoztam nekik trappista sajtot meg egy jó nagy sonkát, azt is megkóstoltuk, nagyon ízlett nekik mindkettő. Még J. is evett a husiból. :) Utána még társasoztunk is, jó volt az is. :) Szóval elszállt hamar a rossz kedvem.

Most a héten még iskolai szünet van, úgyhogy minden nap főzök, pénteken is. Viszont jövő héten hétfőtől szerdáig J. táborban lesz, úgyhogy akkor nekem lesz szünetem. :)

Ma még este edzés, de azt már várom, jó lesz egy kis mozgás. De amúgy végre jön a jó idő (elvileg), úgyhogy most már kint is tudok mozogni, futni, stb.

Szóval most jönnek megint a hétköznapok. :)