Ma kirándulni voltam Stuttgartban. :) Szerencsére nagyon szép idő volt, pedig tegnap egész nap esett. :)

Nos, bicóval mentem az állomásra, megvettem a jegyet, aztán már jött is a vonat. Mikor odaértem első dolgom az volt, hogy vegyek egy térképet, még akkor is ha nagyon messzire nem akartam menni. Gondoltam jobb a biztonság. :) Meg aztán a későbbiekben még biztos lesz rá szükségem. És akkor ezek után azt gondoltam, hogy megveszem a jegyemet novemberre, mert megyek haza egy hétvégére. Délelőtt csak érdeklődtem, hogy mennyi meg stb. akkor elég magas árat mondtak, ami nem nagyon érte volna meg. 

Na aztán kezdődött a városnézés. Jó, nem volt az az igazi városnézés, nem voltam múzeumban meg ilyesmi. :) De sokat sétáltam, nézelődtem a boltokban, meg nosztalgiáztam, mivel a családommal és a sulis kórussal is voltunk Stuttgartban és pont azokon a helyeken jártam ma mint velük. :) Jó volt nagyon. Az ebédemet úgy oldottam meg, hogy még itthon sütöttem husit azt vittem magammal, ott meg vettem hozzá finom friss zsömlét. Dél körül leültem a parkban és megebédeltem, elég hangulatos volt. :)

Délután tovább nézelődtem, sétáltam, szemügyre vettem a jó kis sportboltokat, de ma nem vettem semmit, pedig lett volna mit. :) De úgy döntöttem most inkább gyűjtök. 

Aztán elindultam vissza az állomásra, és mentem hogy akkor megvegyem a jegyet novemberre...végül kevesebb volt mint a délelőtti ár fele, úgyhogy nagyon örültem neki. Hazafelé persze az a vonat kimaradt amit kinéztem magamnak, de nem volt gáz, mert csak 20 percet kellett várnom a következőre. :) Szóval jó napom volt. 

Holnap megyek a vásárba ami itt a városban lesz, remélem jó dolgok lesznek. Aztán vasárnap meg bolhapiac lesz, oda is megyünk a családdal, az is érdekel már. :)

Néhány kép a mai napról:

Ritter Sport :) az állomáson

Königstraße

Kedves Turza Bogi barátnőm kedvenc játéka :)

Először keddnél kezdem... :)

Este a szokásos, edzések. Torna olyan volt mint máskor, nem volt semmi különös. :) Kézin viszont nagyon kevesen voltunk, nem tudom miért... :) Mindegy, nem is ez a lényeg, hanem hogy aláírtam az igazolásomat, azaz már hivatalosan is a TV-Vaihingen Handball Frauen 2 csapat tagja vagyok. :) Jövő szombaton, október 13-án lesz a következő meccs. Még nyilván nem fogok sokat játszani, de már azért is boldog leszek, hogy a kispadról nézhetem a meccset és nem a lelátóról. :) 

És akkor szerda...Jöttek értem 9 körül, felszereltük a bicót a kocsira, aztán mentünk Leonbergbe. Ott még jött 2 ismerőse a családnak, nagyon kedvesek voltak ők is. Aztán autóval mentünk egészen Bad-Wildbad-ig, ez már a Fekete-erdőben van. Ott leparkoltunk a kocsival és eltekertünk a vonatállomásig. Olyan vonat ami a hegyre visz fel. Nem tudom mennyit mentünk felfelé, kb. 500-600 m-t. És akkor föntről kezdődött a tekerés. Összesen kb. 50 km volt, és a legmagasabb pont 1000m körül volt. Gyönyörű helyeken jártunk, néha a világ tetején éreztem magam, pedig attól elég messze voltam. De voltunk egy kilátóban, ahonnan Franciaországot is látni lehet. Ez volt a kilátás:

Ott a távolban már Franciaország látható. 

Párszor eltévedtünk, szerencsére nem nagyon, de néha bosszantó volt hogy vissza kellett menni. De nem volt vészes. :) Aztán a kilátó után mentünk már visszafelé, akkor elég sokat gurultunk. És annyira durva hogy a gurulás is fárasztó tud lenni, mert húzni kellett a féket, különben estem volna, és már úgy elfáradt a kezem a végére, hogy csodálkoztam. :) És akkor leértünk az Enz folyó forrásához. Kb. 20 cm széles ott a folyó, aztán itt a városban már elég nagy. :) Megláttuk, hogy egy öreg házra ki van írva, hogy kávézó, gondoltuk bemegyünk. Nagyon vicces volt komolyan. Egy öreg néni volt ott, mondta hogy jöjjünk be, stb. Ő maga süti ott mindig a sütiket, rendeltünk is de akkora szeletet kaptunk ami otthon 3 szelettel ér fel. Azt mondta a néni, nála ez a normális. :)

Aztán én kakaót kértem, annyira finom volt, finom friss tej, meg az az igazi kakaó. :) Hmmm...és a sütivel. Tényleg nagyon jó volt. A néni meg mikor már mindent kihozott nekünk, fogta magát odahúzott egy széket és leült hozzánk beszélgetni. Ja azt elfelejtettem írni, hogy természetesen mi voltunk csak ott vendégek. És akkor ott ült egész végig és dumált, nagyon aranyos volt. :) Elbúcsúztunk tőle, aztán mentünk tovább, mert még kb. 10-15 km hátra volt. Azért jó volt megérkezni a kocsikhoz, eléggé elfáradtam. Miután hazaértünk Leonbergbe még mondták, hogy vacsorázzak velük. És mivel ősszel tökszezon van, tegnap tökleves volt, és annyira finom volt hogy csak na. :) Aztán vacsi után megint hazahoztak. Szóval nagyon nagyon jó nap volt tegnap, az időjárás is megfelelt, szerencsére nem esett viszont néha azért eléggé fáztam. Már érezni hogy jön az ősz. 

Holnap viszont remélem nem fog esni, mert Stuttgartba szeretnék menni. Majd meglátjuk. :)

Tegnap még nagyon szép idő volt este, persze már akkor is hűvös volt, de tiszta volt az ég, ezért megint elmentem naplementét nézni. Az megint nagyon szép volt. Viszont most nagyon be van borulva, igazi őszi időjárás van...

Szombaton voltunk étteremben, jó volt nagyon. Nem értettem mindent az étlapról, így kicsit meglepetés is volt, hogy mit rendelek, de nem fogtam mellé szerencsére. Ilyen vadasfélét ettem, finom volt, de azért ettem már jobbat is. :) Míg vártuk hogy hozzák a vacsorát, addig játszottunk J-vel, hozott magával ilyen kis társasjátékokat. Volt egy kvíz is köztük, az nekem elég hasznos játék, jól lehet vele gyakorolni a szavakat. 

Tegnap (vasárnap) el tudtam menni itt misére. Nagyon jó volt, a templom elég modern, nem olyan mint otthon, de szép és hangulatos. Egy kedves néni ült mellettem. Jó volt, mert tudtam énekelni az énekeket, jó, nem mindet, de a többségét. Persze könyvből. :) A prédikációból nem értettem sajnos mindent, de amit igen, az tetszett. :) 

Hétvégén itt valami vásár lesz, nem nagy esemény, de ilyen kézműves dolgokat lehet majd venni, biztos megyek majd, szeretem az ilyen dolgokat. Pénteken meg tervezem hogy megyek Stuttgartba, kicsit megnézem a várost meg ilyesmi. :) Aztán meglátjuk mi lesz belőle, remélem jó idő lesz.

Már 1 hónapnál járok... :) Furcsa érzés, hogy már ennyi ideje itt vagyok. Azt csak most kezdem megszokni, hogy nincs iskola, nem kell napról napra tanulnom meg ilyesmi. Nem rossz, mert sok más dologra van így időm, de azért kicsit hiányzik is. Nem baj majd jövőre. :D

Igazából az utóbbi pár napon nem történtek nagy érdekességek. Tegnap kitakarítottam a fürdőszobámat meg a szobámat is, eldöntöttem, hogy minimum havonta takarítok, de lehetne gyakrabban is, csak lehet hogy az nem fog sikerülni. 

A héten kaptam levelet a nővéremtől, benne sok finomsággal és egy aranyos kis mágnessel:

Tegnap este úgy döntöttem sétálok egy kicsit, nagyon szép idő volt, persze már ősziesen hűvös, de nem volt beborulva, nem esett meg semmi ilyesmi, és gondoltam jó lenne magasról megnézni a naplementét. Szóval egy utcával mentem feljebb, onnan gyönyörűen lehet látni. Mentem volna én tovább is, csak ott már a házak eltakarnak mindent, úgyhogy semmit nem láttam volna. De így elég szép volt:

Ma elvileg megyünk étterembe a család barátaival, remélem jó lesz. 

Aztán holnap utántól újra kezdődik egy hét. :)

A tegnapi napom kissé érdekesre sikerült.

A délelőtt nem indult valami jól, többek között elrontottam az ebédet, így gyorsan csináltam virslit. :) De ma nem lesz olyan nehéz elkészíteni az ebédet, úgyhogy remélem sikerül. :)

Aztán délután természetesen folyton esett az eső, és edzésre vagy gyalog vagy bicóval tudok menni. Gondoltam megyek bicóval, az gyorsabb. Szerencsére akkor nem zuhogott csak simán esett. A torna tegnap is jó volt, gyakorlom a cigánykereket, meg a többit amit talajon lehet. Aztán az ező mondta, hogy lesz Stuttgartban valami tornászos esemény, és mehetnék velük megnézni, mondta, hogy gondoljam át nyugodtan, aztán szóljak. :) 

Fél 9-kor (mint mindig) kezdődött a kézi. A bemelegítés általában játékokkal telik, volt ott egy lány akit még nem láttam, és mikor párt kellett választani, aranyos volt, odajött hozzám. Elég vicces dolgokat kellett csinálni, például hogy az egyik ember lefekszik hasra és a másiknak át kell fordítania a hátára. Tisztára mint a birkózók, úgy nézhettünk ki. Aztán passzolgatások meg stb. És akkor bemelegítés után általában kettéválik a csapat, lesz belőlünk Frauen 1, és Frauen 2. Na én eddig a nagyobbakkal voltam mindig, de tegnap végre átraktak a saját korosztályomba. :) És ennek azért is örültem, mert az edző is kedvesebb, meg mégiscsak jobban érzem magam ott. Elég jó feladatokat gyakoroltunk, engem beállósként teszteltek, elég jól ment szerencsére. Aztán majd meglátjuk mi lesz belőle. Edzés után kiderült, hogy most az a lány is új aki a párom volt. Katrinnak hívják, és bár volt ő már itt kézizni, de sérülés miatt abba kellett hagynia, de most a doki újra engedi játszani. Na és ő meg én vagyunk most az újak, akiket leigazolnak a Frauen 2 csapatba. Valószínű, hogy október 13-án már játszhatunk is. És ami még nagyon jó hír volt, hogy Katrin a fölöttünk lévő utcában lakik. Kérdezte mivel vagyok meg ilyesmi, és így együtt jöttünk haza, megbeszéltük, hogy akár lehet ez mindig így, és akkor egyikünknek sem kell egyedül a sötétben fél 11-kor mászkálnia. :) Úgyhogy ennek nagyon örültem, ráadásul nagyon jófej. :)

Úgyhogy ez van most, szerencsére az estém tegnap jó volt. Most még egy kicsit álmos és fáradt vagyok, de el kell intéznem pár dolgot, aztán meg ugye megint főzni kell, úgyhogy fel kellett kelni. :) Meg nem is akarok hozzászokni hogy 9-ig aludjak, eddig mindig 8-kor legkésőbb felkeltem. :)

Hol is kezdjem...

2011-ben voltam a Refis kórussal kirándulni Leonbergben. Családoknál voltunk elszállásolva, én két másik diáktársammal együtt a Bubeck családnál laktunk. Nagyon aranyosak voltak, 3 gyerek van. Akkor meséltem nekik, hogy egyszer majd szeretnék itt tölteni egy évet, és ők mutattak be ennek a családnak, akiknél most lakom. Tehát nekik köszönhetem igazából hogy itt vagyok. Na és ez a Bubeck család hívott meg tegnapra Leonbergbe. 

9-re jött értem Reinhard, az apuka. Mikor odaértünk, sietni kellett mentünk is a templomba. De ugye előtte még a család többi tagjával találkoztam, mert együtt mentünk. Hát a gyerekek nagyon megnőttek, eléggé meglepődtem. :) Az istentisztelet jó volt, elég sokmindent értettem. És az énekek közül egynek a dallamát ismertem is, mivel tanultuk a Refiben, és ez nagyon jó érzés volt. Bár a magyar szövege azóta sem jut eszembe...

Délelőtt kimentünk még a Marktplatz-ra, ahol oldtimer találkozó volt, úgyhogy elég sok király autót láttunk. :)

Ebéd a családnál volt, újra láthattam a házukat. Nagyon jó érzés volt, hogy még mindig kint van a kép amit még mi adtunk nekik köszönetképpen. 

Délután megint a városban voltunk, a templomnál volt egy kis fesztivál, ott sütiztünk. És találkoztam Kálmán Attilával is, nagyon aranyos volt, van egy kórusa akik voltak Tatán nemrég és ismernek engem, és mondták, hogy majd egy próbára mindenképp menjek el, utána meg pizzázni velük. :) Úgyhogy elkérte Attila az elérhetőségeimet, aztán mondta hogy majd keresni fog. Amúgy a Bubeck család is mondta, hogy bármikor amikor szeretnék mehetek hozzájuk hétvégén, ott is aludhatok, de ők is hívnak ám, már most is mondtak egy következő programlehetőséget, bicótúrát terveznek valamikor, arra hívtak engem is. :)

Egyébként sok olyan helyen voltunk tegnap, ahol a kórussal is jártunk és annyira furcsa érzés volt. Sokat gondoltam arra a hétre, nagyon jó volt, és tényleg furcsa volt hogy most megint ott voltam, de csak én. :) De jó volt nosztalgiázni...

Felmásztunk a templomtoronyba is, és három előtt valamivel voltunk a harangoknál és megvártuk a 3 órát. Hát elég hangos volt akkor ott, de nagy élmény volt. :)

Este kb. 7 körül hoztak vissza, és mondták, hogy akkor amint lehet újra találkozunk. Szóval nagyon nagyon jó napom volt tegnap.  

És még a családommal is telefonáltam, szüleim még mindig rengeteget segítenek, nagyon hálás vagyok nekik. Jó volt hallani a hangjukat. :)

Már 3 hete itt vagyok... :) A harmadik szerencsére elég gyorsan elment. :) És szerintem a többi is így fog.

És most már biztos vagyok benne, hogy az segít hogy próbálok minél több mindent csinálni, értelmesen tölteni a napokat. Elkezdtem például németezni...hoztam magammal pár tankönyvet, és azokból próbálok tanulni, oldogatom a feladatokat. Csak még egy füzetet kéne vennem, mert azt nem hoztam, úgyhogy lehet hogy ma is megyek a kedvenc kis írószeres boltba. :)

Már érezni, hogy itt az ősz, nincs meleg napközben sem, annak ellenére hogy a nap szerencsére süt. De legalább nem esik (most éppen). De még nem szoktam meg hogy vége a nyárnak. Jó lenne még egy kis meleg... A szobámban viszont nagyon jó a hőmérséklet, nem panaszkodhatok. :)

A hétvégére még egy kis mozgást tervezek, vagy bicózni megyek vagy futni, még nem tudom. Aztán vasárnap meg irány Leonberg! :) 9-re jönnek értem, aztán megyünk az evangélikus istentiszteletre, ahol ha minden igaz egy kedves magyar ismerőssel is találkozhatok majd. :) Meg egyébként elküldték a programot, mert ott most valami fesztivál-féle van, és elég jónak ígérkezik, úgyhogy már nagyon várom! :)

Hétfőn jön a beszámoló! ;)

Egy újabb fárasztó keddi napon vagyok túl. De összességében szerencsére jól sikerült. 

Elég finom ebédet sikerült főznöm, nekem legalábbis nagyon ízlett, de ahogy láttam Jasminnak is. :) Ebéd után tanultunk, most angolban kellett segítenem kicsit, de amúgy mindent ügyesen megcsinált. Aztán leellenőriztem a többit, és mentünk legozni. :) Kész lett a házikó amit már vagy 5 napja építek:

Tetőablak meg minden... :) Még csengő is van. :) Kicsit újraéltem a gyerekkorom...

Aztán 6 előtt kicsivel jöttek a nagyszülők, én mentem edzésre, ők meg vitték Jasmint cselló órára. Tornával kezdtem ugye...jól ment tegnap, már korlátozni is tudtam, mert hogy nem csak egy sima korlátot, hanem már egy felemáskorlátot is simán összeszereltünk kb. 10 perc alatt. Volt egy kis idő egyedül gyakorolni is, úgyhogy tudtam a talajon gyakorolni amit már megtanultam még odahaza. :)

Aztán kezdődött a kézi, a lányok csodálkoztak hogy tornázom is... :)

Az elején iszonyatosan béna voltam, de mivel nem értettem a feladatot, ezért nem tudtam azt csinálni amit kellett volna. Nagyon rossz volt, legszívesebben hazajöttem volna. De jó hogy nem tettem, mert utána meg sokkal jobb lett minden, belejöttem. Csak hát nehéz mert próbálok koncentrálni, hogy megértsem mit mond az edző, és akkor azt ha nem értem, akkor muszáj figyelnem hogy mit csinálnak előttem, hogy tudjam őket követni, vagy utánozni és eléggé leszívja ez az agyamat. :) Edzés közben elkezdett szakadni az eső én meg persze bicóval voltam. De végülis az egyik lány felajánlotta hogy hazahoz kocsival, hagyjam ott a bicót. Így is lett, szóval szárazan hazaértem, és már a bicóm is itthon van. :)

Az egyik edző kérdezte még tegnap, hogy szeretnék-e játszani a meccseken, mert akkor leigazolnak. Mondtam, hogy ha nem vagyok nagyon béna vagy ilyesmi, meg lehetséges a dolog akkor nagyon szívesen. :) Mondta, hogy nem vagyok béna, szóval nemsokára már játszhatok is. :)

Tegnap én mentem a suliba Jasminért, mert be kellett mennünk az írószerbe venni még valamit. Hazaértünk, aztán nekilátott a tanulásnak. Matekból a római számokat tanulták, és segítenem kellett kicsit. Nagy élmény volt. :) Először a római számokat kellett magyarra lefordítanom magamnak, aztán azt még németre, utána még elmagyarázni meg stb. De az egyszerűbbeknél már tudtam rögtön németül is mondani. :) Mert ilyen sormintát kellett folytatni, de volt közte egy-két nehéz, csodálkoztam hogy már ilyeneket tanulnak. :P

Aztán utána legoztunk, annyi legoja van, és olyan jók. :) Élveztem nagyon...

Ma lesz megint torna meg kézi edzésem, kicsit még félek tőlük, de amúgy várom. :)

Találtam képeket a neten:

A célhoz közeledve...Elég viccesen nézek ki rajta :D

Ez pedig az eredményhirdetés:

Mivel a második, meg a harmadik helyezettek már elmentek, ezért a díjátadókkal fényképeztek le. :D

Már régóta akartam ezt még írni:

Nagyon furcsa nekem még itt az, hogy ha a szülők találkoznak a szüleikkel, akkor egy kézfogás az üdvözlés. És ez nekem olyan idegen. Jó mondjuk itt általában mindig kezet fognak az ismerősök ha találkoznak, de én azért ha nagy leszek, és már saját családom lesz, nem örülnék ha egy kézfogás lenne az egész. Mondjuk szerencsére otthon nem ezt tapasztalom, úgyhogy nem látom veszélyét. Csak ez nekem furcsa... :P