programban nincs hiány...
Nem a legjobb a szobámban az internet, ezt a bejegyzést is word-ben írom, aztán majd bemásolom…
A tegnapi napom kifejezetten jobb volt mint az első, a hangulatváltozások ugyanúgy megmaradtak, csak talán a jó programok elterelték a figyelmem. Nem tudom.
Szóval délelőtt futni voltunk. Lesz itt az egyik városrészben valami futóverseny-féle, és arra ’gyakoroltunk’. De elég kemény volt. Először kb 2 km-t lefutottunk (apuka, kislány meg én), aztán Jasmint (a kislányt) elvittük a nagyszülőkhöz (szóval őket is megismertem, nagyon aranyosak, tőlük is kaptam ajándékot), és Andrea (anyuka), Marc (apuka) meg én mentünk vissza futni, mert hogy a 2 km az a Jasmin korúaknak van csak, nekünk 7.5km a táv. Magamban mondtam, húha nem lesz ez így összesen egy kicsit sok egy napra? Ráadásul volt kb 700m szintkülönbség is. :P De végülis lefutottam, de most eléggé izomlázam van. De mindenképpen jól esett!
Délután Jasminnal barkácsoltunk kicsit, tök jó mert szeret ilyeneket csinálni és én is, ráadásul annyi ilyen hobby cuccuk van hogy nagyon sok.:)
Este pedig vendégek jöttek: 2 házaspár (a szembeszomszédok) meg Marc valami munkatársa vagy ilyesmi. És az egyik bácsi az itteni sportegyesületben (amiben már én is tag vagyok :)) valami főnök és segít abban, hogy hogyan meg mikor milyen edzésre tudok járni. Amúgy ők jófejek voltak nagyon, ha kérdeztek valamit de azt nem tudtam németül, akkor elmagyarázták nekem a lehetőségeket, és akkor választottam, utána meg meg kellett ismételnem hogy megjegyezzem. :) Szóval jó volt az este is.
Most telefonáltam apuval, eléggé rámjött a honvágy meg stb., de tényleg kedvesek a szülők, meg már Jasminnal is egyre jobban kijövök, szóval jó ez, csak hát még nem szoktam meg hogy messze vagyok.