VfB Spiel und Fahrrdtour
Szóval...kezdem a meccsel.
Egy hihetetlenül kedves és jófej gerlingeni baráttól kaptam 2 jegyet a VfBStuttgart utolsó otthoni meccsére. Kathrint hívtam el, ketten mentünk. A belépő a vonatjegyet is tartalmazta, úgyhogy így elég kényelmes volt. Jó korán indultunk, de még így is tömve volt a vonat a szurkolókkal. Na de nagy nehezen megérkeztünk a stadionhoz. Ott először H.-val (ő a gerlingeni barát) találkoztunk. Neki meeting-re kellett sietni, de adott nekünk 10 eurót, hogy menjünk el a közeli sport bárba/étterembe, és igyunk egy kólát. :) El is mentünk. Nagyon jó az a hely, most voltam ott harmadszor. Minden sporteseményt közvetítenek, és minden szurkoló ott van meccsek előtt és után. :) Még üldögéltünk ott egy darabig, mivel sok időnk volt, aztán bementünk a stadionba, megkerestük a helyünket, 5. sor, elég király volt. :)
Izgalmas meccs volt, 4 gólt is láttunk, döntetlen lett a vége. Utána megint találkoztunk H.-val, aki egy meglepetéssel készült nekünk. Bevitt minket a VIP-részbe. De annak is abba a részébe, ahol minden fontos ember, a játékosok, edzők, szponzorok voltak. Volt ott minden kaja, pia, finomság, azt ettünk amit csak akartunk. :) Elég jó volt. Tényleg nagy élmény volt. Hajnal Tamás (ő is a Stuttgartban játszik) ezen a meccsen nem játszott, viszont ott volt, de sajnos utána nem jött fel oda kajálni, úgyhogy vele nem találkoztam.
Én ezek után Leonbrgbe készültem, H. elvitt autóval, úgyhogy nem kellett vonatoznom. Aznap este a Bubeck csládnál aludtam mert másnap indultunk a bicótúrára. :)
A túra helyszíne: a Schwäbische Alb volt. Offenhausen nevű kis városból indultunk, ott tettük le a kocsit. Onnan ered a Lauter nevű folyó, ennek a partján mentünk végig. És ez ugyebár a Dunába torkollik, egészen addig mentünk. Küldhettem volna palackpostát, de nem volt nálam semmi ilyesmi sajnos. :P Mivel már eleve a hegyről indultunk, így nem volt sok emelkedő. Az idő nem volt a legjobb, délután másfél óráig esett az eső, akkor egy tető alatt várakoztunk. Meg ittunk egy forrócsokit egy közeli kávézóban. Aztán elindultunk, de kb. 5 perc alatt mindenki olyan sáros lett...Hiába van az embernek sárvédője, akkor is az egész háta sáros lesz. Legalábbis ezt tapasztaltam a hétvégén. Még a sisakra is jutott. :P Aznap csak akkor sütött a nap mikor már odaértünk a szállásra.
Na de ne haladjunk ennyire előre. Még a túra elején megnéztünk egy ilyen nagy lovas intézményt. Múzeum is volt ott, láttunk filmet a tenyésztésről, lovasiskoláról meg ilyesmi. Érdekes volt, meg ugye jóban vagyok a lovakkal, úgyhogy tetszett. :)
Aztán délután 5 körül megérkeztünk a szállásunkra. Egy régi kolostor épületében aludtunk. Ez olyan mint egy kis hotel, lehet előre foglalni meg minden, van étterem része, stb. Olyan finom vacsora volt hogy húú. Jól esett az egész napos tekerés után. :) Utána megkerestük az ilyen kis társalgó részleget, ott kártyáztunk, meg beszélgettünk. Megdicsértek, azt mondták már nagyon jól beszélek németül. És jó volt beszélgetni, mindent el tudtam mondani amit akartam, és ez jó érzés volt. :) Na aztán bedőltünk az ágyba, senkit sem kellett altatni. :P
Ez a templom a szállásnál:
Második nap nem kellett korán kelnünk, fél 9 körül mentünk reggelizni. Az szintén nagyon finom volt. :) Utána összekészülődtünk és elindultunk. Na itt már rögtön az elején jó nagy emelkedők voltak, elég fárasztó volt, meg az itteni bicóm nem olyan könnű, szóval küzdöttem néha rendesen. De azért ment. :) Megnéztünk egy templomot, ahol épp olaszok gyülekeztek, hogy misét tartsanak. Szép volt nagyon a templom, bár nekem az előző napi, ami ott volt a szállásnál jobban tetszett. :)
Aztán tekertünk tovább és eljutottunk egy barlanghoz. Olyan barlang amiben víz van, csónakkal lehet bemenni, de azzal is csak 70 métert. Nagyon izgi volt, sokszor nagyon szűk volt, így már majdnem hogy feküdnünk kellett. :) De jó volt nagyon. :)
Az időjárás ezen a napon sem volt valami gyönyörű. Vagyis inkább úgy mondanám, hogy nem tudta eldönteni, hogy essen vagy süssön. Délelőtt csak kicsit esett, az még nem volt vészes. De aztán a túra második felében egy jégeső is elkapott minket, az már kemény volt. Erdőben voltunk épp, de a fák sajnos nem segítettek sokat. Na ott eláztunk. :P Utolsó állomásunk az autó előtt egy torony volt, ami 884m magasan volt. Persze nem nulláról indultunk szerencsére, de így is nagyon nagy emelkedő volt. És persze az utolsó 200méteren úgy szakadt az eső, hogy akkor mégegyszer eláztunk. Ott fnt volt egy kis fogadó, oda mentünk be, remélve hogy van süti. No az már elfogyott, de ettünk meg ittunk mást. Mikor bemenem és leültem, hát ugye elég sáros voltam. Egy kisfiú rámnézett, szólt az anyukájának, hogy Mama! és csak egyszerűen rám mutatott olyan arckifejezéssel, hogy: Honnan jön ez a lány, hogy ilyen sáros?? Vicces volt. Na mikor új erőre kaptunk, még felmásztunk a toronyba, fotózkodtunk, körülnéztünk, aztán indultunk az autóhoz, ami kb. 2-2,5 km-re volt. Örültünk mert ugye lefelé mentünk. Igen ám, de ugye előtte elég sokszor és sokat esett az eső. Volt egy olyan lejtő ami annyira csúszott, hogy alig bírtam magam alatt tartani a bicót. Naagyon kemény volt. Ja és persze akkor még mivel nem voltunk eléggé sárosak, hát kaptunk még egy kicsit. :) Az autóhoz érve, próbáltuk magunkat kicsit letakarítani (esélytelen volt)... Felpakoltuk a bicókat aztán indultunk.
Nagyon király hétvége volt, sok helyen jártam, sokmindent láttam, jól éreztem magamat. :)